Tóvilági séták Szlovéniában



Furcsa módon sosem voltam még Szlovéniában (csak átutazóban). Furcsa, hiszen az elmúlt másfél évben annyit kirándultam Európán belül, hogy logikus lett volna ezt a szomszéd országot is meglátogatni. De ami késik nem múlik, néhány hete a 2018-as év első kirándulásának célpontja Szlovénia volt.




Az összesen 4 napos kirándulásba (az utazást levonva mondjuk 3 nap) szállásadónk javaslatára beiktattunk egy tó-látogatós napot is. A Bledi-tavat valószínűleg nem kell bemutatni, sok utazós ajánlatot gyűjtő oldalon javasolják célpontként. Könnyen megközelíthető, Ljubljanától másfél óra busszal, ami szinte a tó partján tesz le. Ha ismerős lehet a helyszín, akkor biztosan a tó keleti részén található sziget miatt, amelyen egy templom áll, gyönyörű fotótémát szolgáltatva az erre sétálónak. Ezen kívül van egy vár is a szikla tetején csodaszép kilátással, illetve a környező (télen hófödte) hegycsúcsok miatt csupán a tóparton sétálva is csodás élmény.



A másik helyszín a Bohinji-tó, ez biztosan sokkal kevésbé ismert.  Szlovénia legnagyobb természetes tavához ugyanazzal az óránkénti busszal lehet eljutni mint a Bledi-tóhoz, mindössze fél órával több a menetidő.  Ez alatt a fél óra alatt pedig megszámlálhatatlan patak keresztezi az utat. Ezek a kivétel nélkül tökéletesen tiszta, zöld vizű patakok mindenfelé ott csordogálnak a hegyek közt. Érkezéskor első ránézésre a városka csupán néhány (télen zárva tartó) panzióból és étteremből áll - nem csoda, nagyon jó rekreációs helyszínnek tűnik.





Több lehetőséget rejt magában a helyszín mint csupán "egy tó kilátással": a Triglav Nemzeti Parkba vezető túraútvonalak, a Vogel hegy tetejére érkező felvonó, vagy a közeli Savica vízesés révén akár több napos kirándulási lehetőségeket biztosít a környék.  Mivel ezek közül egyikre sem jutott időnk a téli korai sötétedés miatti pár órában, szinte borítékolni merem magamnak, hogy ide még vissza fogok térni a következő években valamikor egy alapos pár napos kikapcsolódásra.



A tó maga hihetetlenül tiszta vizű, nyáron fürödni lehet benne, legmélyebb pontja egy kihelyezett tábla szerint 46 méter(!!).  Biztos vagyok benne, hogy eleve jóval kevesebben ismerik mint a Bledi-tavat, és a téli időszak is rásegített, de alig néhány emberrel találkoztunk a pár órás séta során. Az enyhe téli időjárásnak köszönhetően a hó csak a hegycsúcsokat borította, körülöttünk pedig mindenhol valószerűtlenül zöld fű volt - ami különösen télen volt furcsa. Álomvilág itt ez, a semmi közepén fekvő tó, de szavakkal úgysem lehet megfelelően visszaadni, további próbálkozás helyett álljanak inkább itt a képek kedvcsinálónak.